Akciós hotelek és olcsó szállások

Badacsonytomaj város Veszprém megyében, a Tapolcai kistérségben.

Fekvése

A 71-es főút mentén, a Balaton északi partjának nyugati részén, a Badacsony lábánál található. A hegy valójában a település területén fekszik, amelyet ezen kívül a régi tomaji faluközpont és Badacsonyörs alkot.

Szomszédos települések: Ábrahámhegy, Badacsonytördemic, Káptalantóti, Nemesgulács, Salföld.

Vonattal elérhető a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalon.

Története

Területe már az ókorban is lakott volt, az ásatások felszínre hozták egy kelta település maradványait. A rómaiak egész biztosan termesztettek itt szőlőt, a Badacsony oldalán akkoriban is számos ültetvény volt.

A középkorból, nem egyházi birtok lévén, kevés feljegyzés maradt fenn a községről. Névadója állítólag egy besenyő vitéz, Urkund fia Tomaj volt, aki I. István korában birtokolta a területet. Első okleveles említése 1313-ból származik, Thomay formában. Mindenesetre 1263-ban már pálos rendház állt itt, ennek nyomait a 19. század során tárták fel.

A török hódoltság idején lakossága megfogyatkozott, 1550-ben plébániája is elhagyatva állt, de a források szerint a település folyamatosan lakott volt. Az itt élők ekkor is főleg szőlő- és gyümölcstermesztésből éltek. A 18. század során kedvelt pihenőhellyé vált, bora kedvelt lett és sorra épültek itt a pincék és a borházak.

Fejlődése a bazaltbánya 1903-as megnyitásával új irányt vett, a lakosság száma megkétszereződött, elindult az iparosodás; 1909-től lóvasút is járt a településen.

Vajda Elek (1879–1944) 1911-ben költözött a településre, és ő szorgalmazta Badacsonytomaj önálló községgé válását, melynek ezután nyugállományba vonulásáig főjegyzője volt. Vajda a Vöröskereszt 1915. február 15-én alapított badacsonytomaji egyletének első jegyzője is.[1]

A bazalttermelés 1965-ben befejeződött, de a hegy látványa és élővilága sajnos nagyon megsínylette a félévszázados bányászatot. A további károkat megelőzendő hamarosan tájvédelmi körzetté nyilvánították.

A település 2004. július 1-jén kapott városi rangot.

Nevezetességei

Szegedy Róza-ház, Kisfaludy Sándor és felesége, Szegedy Róza egykori lakhelye.

A neoromán stílusban, bazaltból épült római katolikus templom (Fábián Gáspár, 1932).

Kisfaludy Sándor présháza.

Egry József Emlékmúzeum (A Balaton festőjének a háza múzeumként funkcionál 1973 óta, a művész festményei és időszakos kortárs művészek kiállításai tekinthetőek itt meg)

Híres lakói

Kisfaludy Sándor

Herczeg Ferenc

Keresztury Dezső

Jankovich Ferenc

Tatay Sándor

Egry József

Bogyay Lajos

Pauler Ákos